A galád
A hóvirág nem tudja, épp olyan, mint egy lányka Ki a földből hajtott ki nemrég… De jött egy önző, s letépte mikor meglátta Olyan, mint
A hóvirág nem tudja, épp olyan, mint egy lányka Ki a földből hajtott ki nemrég… De jött egy önző, s letépte mikor meglátta Olyan, mint
Mikor minden elköszön – te felébredsz. Nem félsz hótól, jégtől – csodállak Téged ! Nem kérkedsz színekkel. Napfény nem éltet. Másokért nyílsz ki, csöndes büszkeségben.
Itt a tavasz végre, nyit! Erdő, a kert és a rét vetkőzi ócska gönceit. A hóvirág lásd, már kinyílt, kelleti még magát kicsit, majd egy