Keresés eredménye:

Dino, a sztefi

Mik azok a túrógombóc méretű narancssárga, kiváncsiságtól lángoló szemek? Elvileg sietek, de nem menekülhetek. Oh, mint porszívó a morzsát, úgy szív magába! Kihez van szerencsém?

Teljes bejegyzés »

Miért fáj?

Miért fáj nekem az, hogy elmúlt a nyár, mikor szívem dobogtatja a rőt ősz, mikor szelíd napsugár megcirógat, vagy a hűvös szél játszik a nagybőgőn?

Teljes bejegyzés »

Az utolsó karácsonyi csoda

Zaj. Nehéz, fáradt léptek csoszogása hallatszott a konyha felől. Felriadt, az ajtó felé fordította fejét. A mosogató feletti ledizzó égett, halvány fénye végigfestette a lépések

Teljes bejegyzés »

Von Elise

2017. június 8. Utolsó előtti általános iskolai kirándulásom volt. A kislődi kalandparkba mentünk, ahol sok izgalmas pályán végigmehettünk, nekem azonban nem azokon született a legszebb

Teljes bejegyzés »

Piknik

Az ebek, a szent négylábúak a Földre azért jöttek, hogy a szomorú perceket könnyebbé, a boldogakat pedig még szebbé tegyék Gyönyörű kép, mikor az ember

Teljes bejegyzés »

Cipőkötés

Ha egy dolog van, mit lehet rólam tudni, hogy legjobb helyet találom meg mindig cipőt kötni. Tudatalatt már már akarva akaratlan, hogy megállok egy egy

Teljes bejegyzés »

A Balatonparton

A dátumban már nem vagyok biztos de a kutyusra tisztán emlékszem. Ha róluk van szó, jó a memóriám:)

Teljes bejegyzés »

Egy Bordie Whipett keverékről

A vers ihletője és gazdái egy a körzetünkben lévő nyaralónál szálltak meg. Bár Wick Franciaországban született, tökéletesen ugat magyarul:)
Az elbűvölő négylábú ittléte során sokakat magával ragadott, köztük engem is.

Teljes bejegyzés »

Teó

Az év költője az Irodalmi Rádióban 2024 című pályázatra írt és bekerült művem.

Teljes bejegyzés »

Óda egy terápiás kutyához

Hosszú idő után újra elővett és nemrégiben kissé átszerkesztett versem, amelyet megkésve bár, de cseppet sem okafogyottan osztok meg. Diáknap alkalmával a vers feletti dátum napján hozta őt és három társát a sors, valamint a Kutyákkal a gyermekekért Alapítvány, amelynek remélhetőleg nem sértem jogait ezzel a művel. Akkoriban még nem volt olyan tudásom, amivel több kutyáról is tudtam volna írni egyszerre, ráadásul ő köztük a legkülönlegesebb, pont azért, amit a versben leírtam: ő hozzá kétszer is szerencsém volt. Nem tudom mi lehetett az, de biztosan megvolt az oka, persze ezt az okot nem firtatom, szimplán csak hálás vagyok érte, egykori közoktatásbeli pályafutásom visszatérő szereplőjéért:)

Teljes bejegyzés »

Időtlenül

A zene időtlen, úgy, mint a szerelem S a zene végtelen rezdül az éteren. A zene áttörő a milljom űrön át, A dallamoknak az éteren

Teljes bejegyzés »

Életünk fáradt léptei…

Életünk fáradt léptei Megrogynak A napok súlya alatt Amelyekből Éveket szőtt A vén idő Fiatal lábunk nyomai Elébe Futottak az időnek Versenyezve A lehetetlen Előnyért

Teljes bejegyzés »

Magányosan

Magányosan állt az erdő közepén Egy álmodozó, középkorú tölgyfa. Fátyolos tekintettel bámult felém, Arcára ezernyi fájdalom fagyva. Szomorúan dalolt szemében könnyel. Szívében tengernyi szeretet, jóság,

Teljes bejegyzés »

Időkeret

 Valami megfoghatatlan dolog az idő.  Nem kímél meg senkit, aki élő.  Kullogunk utána. Ő mehet csak elől. Követjük. Nem bírjuk megfogni őt.    Ránk nyomja

Teljes bejegyzés »