Keresés eredménye:

Ima

  Gyengéd karjával átölel a csend, Szólok hozzád én, aprócska porszem, Uram, magasságos, szent Teremtőm, Fordítsd felém orcád, légy megmentőm! Nyújtsd ki karodat lét-csatazajban, Hisz

Teljes bejegyzés »

Halottak napján

  Halottak napján mécsest gyújtok. Rebbenő szárnyú csendbe borul, Mint megtérő vándor, az alkony. Bent körülölel a meleg, Régi szó, megfakult intelem Hallik, s körém

Teljes bejegyzés »

A csend virága

Ültess virágot szíved földjébe, Neveld fává az imát, Zöld lombkoronává nőjön a fohász. Gyökerezzen meg benned a gondolat, Öntözze Isten szava a hajtást. Gondozd elmédben

Teljes bejegyzés »

Felhők fölött

Felhők fölött mindig kék az ég, Nap szárítja fel a zápor könnyeit. Vízfüggönyök mögött áll az Úr, Látja szenvedésed, érzi bűneid. Hajnali ködön át felfénylik

Teljes bejegyzés »

Miatyánk

  Miatyánk, ki vagy a mennyekben és nézed magad teremtette, elkorcsosult világod, szenteltessék meg a te neved! S jöjjön hát végre a te akaratod, mindenekfölötti,

Teljes bejegyzés »

Hála

Taníts meg, Teremtőm, hálát mondani, Jólétben s rossz sorban hűnek maradni, Köszönni az áldást, megköszönni mindent, És köszönni azt is, hogyha semmim sincsen. Boldogság –

Teljes bejegyzés »

Mondd, mit ér?

Mondd, Mit ér A fegyver? Ha nélküle A sors is megver?   Mondd, Mit ér A szép szó? Így is, úgy is Véres lesz a

Teljes bejegyzés »

Hiába minden

Hiába minden… Merengve nézem a hulló pelyheket, az emlékek még olyan elevenek, szemem előtt táncot lejtő remények, felvillanva szállnak a messzeségbe. Uram, nézz most rám!

Teljes bejegyzés »

Ég a bánat

Kezem között ég a bánat, könnyes szemmel szaggatom a hamuban sült pogácsákat. Szívem szakad – Mikor látlak? Húz a bánat, húz a bánat – Maradnék

Teljes bejegyzés »

Van egy imakönyvem

Van egy imakönyvem Van egy imakönyvem, a régmúltból való. Nem volt abban – egykor-, nekem érthető szó. Nem volt más lapjain, csak gyönyörű képek, itt-ott

Teljes bejegyzés »

Trianon

Látjátok feleim, szemetekkel, mik vagyunk Íme, Por és Hamu vagyunk Ez maradt, na meg a dicső múltunk Csak ülünk a romok felett Elhinni – képtelenek

Teljes bejegyzés »