Bár érteném
Bár érteném Néha nagyon nem értem én, hogy a hófehér ragyogás vajh` mit is takar, ó mennyi szódabikarbóna ember, te közeledsz, és ő messze zavar.
Bár érteném Néha nagyon nem értem én, hogy a hófehér ragyogás vajh` mit is takar, ó mennyi szódabikarbóna ember, te közeledsz, és ő messze zavar.
Van lakásom, van fedelem. Bár helyem benne keresem, talán egyszer megtalálom, s magamat elengedem. Megtaláltam. Van már helyem. S magamat tán elengedtem, fülembe a hiány
Költő vagyok? Én nem tudom. De egy biztos: meg nem nyugszom, ha nem írok. Ha nem írok, ma már senkiben se bízok. Költő vagyok? Az
Szépséges Irodalom. Gyönyörű Birodalom. Csak ezáltal élek én, Ő az élet, s a remény. Rövid, vagy hosszú könyvek, Kicsordulnak könnyek, de nem ám a bánattól,
Szép szál, bimbóján feslő szemérem a báj. Őszirózsa szirmát szakítsd le nekem! A keblembe rejtem, ingemet kibontom – Szakíts le engem! Szólj, hogyan szeressek, néked
Szükségem lenne egy fegyverre. Olyanra, ami egyszerre képes a Földet marcangoló eszméket a Pokol tüzébe taszítani, és a csodásakat az ég olyan magasságaiba emelni, ahol