Fénylő igézet Hófehér paplanon csillagok fénye, holdsugár ezüstje kúszik az égre, lágy zene kísér tündöklő pihéket, aranylant húrjain reményt ígérnek. Házakon csüngő, szikrázó jégcsapok, kémények
Mi vagyunk az ünnep… Kristályként szikrázó, szállongó puha hó. fenyőket átölel, az ünnep oly közel. Varázslatos álom, újra visszavágyom, a gyermeki létbe, szűzi hófehérbe. Emlékek
Karácsony estéjén Hófehér selyembe öltözött a táj, jégcsipke tündököl fenyvesek hegyén, csillagok fényében aranyló bűbáj, hozzá szél komponál mennyei zenét. Angyali érintés szűzi tisztaság, szeretetről
Kellesz nekünk, karácsony! Kihalt utcákon pislákol a remény, feldíszített tereken csak szél zenél, hó sem esik, szürkén ásít a város, – én halkan kérdezem hol
