Kinek hazudnék, neked vagy magamnak? Ha azt mondanám, nem kívánlak, nem akarlak. – Nem áltatlak mézes szavakkal, mesékkel, Próbáltalak elfeledni, magamban így szóltam “menj el!”
Múlik az idő, nem történik semmi, a monoton kattogó fogaskerekek jól képzett munkások, órabér fejében üzemeltetik a másodperceket és futószalagon szerelik össze a múlandó pillanat
Nyári nap sugara barnítja bőröm, A szellő illatában a tegnapokat őrzöm Felhői között a lemenő nap sugara Arcodnak elbűvölő, pajkos mosolya. Lángoló táj színében
CSEPPEN, LECSOROG hallgat az erdő, hallgatok én is, sápadón, némán kihunyt a nyár. talpamon okker-avar, tapadós sár, odébb hamvas gomba-bársony barna
