Író mama kínrímes versikéje
Mondd, egy író mi mást tehet, hogyha éppen nem mesélhet? Mesél másnak, ő rá se ránt, Elandalít két kisbabát. Zóé mondja vele együtt mese
Mondd, egy író mi mást tehet, hogyha éppen nem mesélhet? Mesél másnak, ő rá se ránt, Elandalít két kisbabát. Zóé mondja vele együtt mese
Volt egyszer egy nyulacska, aki szörnyen félt az orvostól. Igaz, hogy már sokszor volt nála, többször vizsgálta és mindig nagyon kedves volt, mosolygós, de mégis
Milyen üres az a fészek! – mutatott oda búsan Vauvau édesanyjának, Vakvaknak. – Igen. Nyár végén délre vonultak a gólyák, úgy ahogy majdnem minden vonuló
Hamar megérkezett a várva várt jó idő. Olykor- olykor elborult az ég, és a felhők csendes esővel permetezték meg a szomjazó, ébredező földet. Aztán a
Hideg volt, nagyon-nagyon hideg. Vendégségbe érkezett a réti fülesbagoly telelni. Nem tudhatta, hogy a réti héja is ideköltözött a sztyeppéről. A minap egy mezei pocokra
Divatbemutatóra készültek az erdő vadjai. Közösen felállították a színpadot és feldíszítették. A háttérben halk zene szólt. A jó hangulathoz, még a szép idő is rásegített.
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egy forrás. Ez a forrás nagyon különleges
Szép tavaszi idő volt, rügyeztek a fák, a barka, virágzott az aranyvessző. A nap fent tündökölt az égen. – Közeleg a húsvét- mondta jókedvűen Tapsifüles,
Az ég tiszta volt, felhőtlen. Ahogy búcsúzott a nap, azon nyomban felkúszott az égre az ezüstszínű hold, aztán tündökölni kezdtek a csillagok. Ekkor már Álommanó
Békésen szundikált az erdő mélyén, bokor árnyékában az ibolya. Ámulattal töltött el ennek az aprócska lila virágnak az illata, s bája. Sokáig elmerengve néztem. Ekkor
Gyönyörű idő volt a ligetben. A tavasz illatát fújta az arcomba a lágy szellő. A rövidujjú hófehér ingemben és fekete rakott szoknyámban heveredtem le a
Egyszer volt, hol nem volt, egy messzi, eldugott kis faluban, annak is a legutolsó parasztházában, a padláson éldegélt egy pókcsalád. Ez volt a legnagyobb pókcsalád
Figyelem, 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Boldog Halloweent! 🙂 Kicsi Matty – Csokit vagy csínyt! – hallotta Matty az utcán mindenfelől,
Minden évben, amikor December Apó megérkezett és elhozta a telet, hótündér társai szorgos munkába kezdtek, hogy segítsenek neki fehérré varázsolni a tájat. Lankadatlanul készítették a
A háttérben halk zene szólt, talán Mozart, Bartók, Liszt, vagy Kodály lehetett, nem is tudom, de kétségkívül megérintett. Lehet, hogy azért, mert ma különösen sokat