Mert szeretlek
– Láttátok azt a két srácot? – kérdezte Noel barátaitól, miközben kiléptek a Campona ajtaján. – Azokat, akik fogták egymás kezét? – fintorgott Ákos nevű
– Láttátok azt a két srácot? – kérdezte Noel barátaitól, miközben kiléptek a Campona ajtaján. – Azokat, akik fogták egymás kezét? – fintorgott Ákos nevű
Felismerés Egész életemben valakit kerestem,Nem tudtam, hogy ki Ő, amíg rá nem leltem.Kerestem arcokban, szemekben, tettekben,Kerestem a rám mosolygó, kedves emberekben.Felfedezni véltem minden jó szóban,Azt
Én és az Idő – Negyedik rész: Nyugvópont – Fénylő, vakító fehérség vett körül, pedig csukva volt a szemem. Nem éreztem se hidegnek, se melegnek
Én és az Idő – Harmadik rész: Válassz fegyvert magadnak! – A természetfölötti lények megidézése veszélyes. Sokkal erősebbek egy átlagos embernél, s ha az illető
Néhány héttel ezelőtt, egy szombat estén összeültünk a barátainkkal. Régóta ismerjük egymást, de mostanában kevesebbet találkoztunk, így jó volt újra látni egymást. Mindannyiunk nagy örömére
Én és az Idő – Második rész: A mester és a rabszolga – A bölcs, öreg remeték nagyon sokat tudnak segíteni az embernek. A legszokatlanabb
Néhány hete a vonaton ültünk a férjemmel. Mindketten örültünk, hogy van pár óránk, amikor kikapcsolhatunk. Nagyon szeretem ilyenkor a tájat nézni, közben gondolkodni, elmélkedni, ötletelni,
Biztos vagyok abban, hogy több életet is végig jártam. Idővel egyre világosabb, melyikben mi történt, hol, kivel, hogyan és meddig éltem. Minden előző létformám meghatározza
Materializálni könnyű – már gyerekkorom óta így gondoltam. Legalábbis nekem az. Mindig is éreztem és tudtam, hogy a gondolataimat, elképzeléseimet való(ság)ra tudom váltani, annak minden
Lefeküdtem a földre, az oldalamra fordultam és vártam. Üres volt a fejem, úgy éreztem, készen állok. Ahogy megszólalt a zene, bizsergető érzés kerítette hatalmába az
Lehet galaxisvándor, vagy éteri csillagfényküldött, a lelkek univerzumából, vagy fekete útvesztőből jött. Lehet a sarki közértes, vagy a szomszédból a bácsi, ki mindent a közért
Honnan indultam? Nem kéri számon az emlékezet. Lábaim alatt súrlódó kavicsokként csikorognak a percek. Meg nem állhatok, ahova indulok, még nem értem oda. De már
Ha rám nézel, engem látsz, vagy bennem magadat? Tán csak szomjazó vágyaid vetülnek ajkamra. Szembarlangomban árnyaid táncolnak, a mélyén lángot látsz, vagy démoni falakat? Homlokredőimben
Szikla vagyok Törhetetlen és erős gránitszikla vagyok, súlyom alatt sok ember lépte megbicsaklott. Ki feladta, eldobott és messze szaladt tőlem vagy durván belém rúgott, de