Árnyékország
Az öreg kutyát bámulom, Aki hályogos szemekkel, de Farkcsóválva szaglász a világban. Guggolok úgy, hogy karjaim Keresztbe fonva pihennek Domború térdeimen. Vakvilágba bámul a
Az öreg kutyát bámulom, Aki hályogos szemekkel, de Farkcsóválva szaglász a világban. Guggolok úgy, hogy karjaim Keresztbe fonva pihennek Domború térdeimen. Vakvilágba bámul a
Hegyként magasodik előttem az élet, Vigyázz rám, ó, Uram, rossz útra ne térjek! Ködbe vész a hegycsúcs, és a szívem reszket, Fogd kezem, jöjj velem,