Vártalak
Sokáig vártalak, lágy szellő fújdogált a fák alatt, mire megjöttél, felkelt a nap, s csak álltunk könnyes búcsúban, míg elnyelt a felleg. Várt a part,
Bora Ildikó
2022.02.20.
Nincs hozzászólás
Sokáig vártalak, lágy szellő fújdogált a fák alatt, mire megjöttél, felkelt a nap, s csak álltunk könnyes búcsúban, míg elnyelt a felleg. Várt a part,
Fájó szerelem Fáj minden csókod, mit adsz nekem, éget a pillantásod, mit nekem küld szemed. Nem kértem tőled soha, hogy szeress, de ne fossz meg
Belesüppedek végül a mindennapok elvárt világába. Fuldoklom. Az idő ellopja álmaim. Fanyar grimasz, fagyott mosoly s maskarás világom tagadom. Seb sajog, fáj a múlt, várok.
Vártalak… Azt mondtad várjak rád, – és én vártalak míg bimbóból virág fakadt, – és még mindig vártalak, szirmokon már a nyár szaladt, – de
Fénylőn száll hozzád a gondolat, belőlem cseng a csönd. Messze vagy. Szívembe lopott halk szavak… Szótlanul szeretni, sejtelem. Tudsz-e elcsendesedni nekem? Mondd, hogy nem reménytelen!