Lelkedre írom a rímeket, S rád festem a színeket. Csendes zajjal hívogatsz, Szárnyaddal messziről simogatsz. Szívedbe küldöm a jelet, Rímeket küldök neked. A hajnali
Perzseled bőröm, ahogy végigjár a szemed. Tudom, ha hozzám érsz, merre visz majd kezed. Lélegzeted nyakamon, lágyan, forrón megremeg. Szikrákat lobbant bennem, minden rebbenet. A
Már nincs bennem bánat, nem jönnek a szavak.Olyan vagyok most, mint egy eldobott lakat. Lezártam a múltam, magam mögött hagytam.Elengedtem azt is, amit nem akartam.A
Ha kórlapom lenne, szerepelne rajta, mit okozol, Láz gyúlt a szívemben, hol békés csend honolt. Nem kín ez, inkább fénylő lobogása, Mint hajnalban születő, gerlepár
Akkor találtál rám Amikor már feladtam Amikor már ezer verset írtam Melyben a szerelmet átkoztam. De most e mérgezett tollat leteszem Új fejezet kezdődik
nyíló rózsád szirma könnyű csókom súlya alatt megremeg, nyelvem nyomvonala serkent rajta sűrű harmatcseppeket, pőre vágyam csőre töltve lágyan ágyásodba engeded, halálos méreg vagy, ha
Őszi zuhanás Érzem, ahogy az eső rám talál,kezem fázik — a múlt beszél talán.Rá gondolok, mindig, minden órán,mintha még itt lenne, mintha nem fájna. Azt
Az eső áztatta kertben a kopasz szőlővenyigék a leszálló ködbe vesznek. A magány dalát mormolja a szél, a levelek földdé lesznek. A fekete varjak összejönnek
Magamat csúfnak láttam, de te szépnek Azt gondoltam nem vagyok elég, de te szerethetőnek találtál S úgy szeretsz, mint eddig senki más Megtaláltad a kulcsot
Receptorok ingatag ingert továbbítanak, így égsz tök véletlenül el bennem tökéletlenül. Képletté lett szívem falán hiányod, mely teljes talány, megoldást sem sejtenek a neurotranszmitterek. Az
PCSOLINSZKY KITTY ARS POETICA Madárnak születtem… Olyasfajtának, ki nem üldözi a dögöket, Irtózik megtenni a felesleges köröket. Nem, én nem volnék keselyű, Miért áldozzam
Szív és ész útját Nehéz egyszerre járni, Mert az egyikért a másikat Fel kell egyszer adni. Meg kell tudni tapasztalni Mindkettő hiányát, Hogy felismerhesd a
Halászné Magyar Márta Tett a szónál kifejezőbb beszélő Nem mindig egyértelműen hangzik, tett a szónál kifejezőbb beszélő, kit érdekelnek a fényűző lagzik, ha
Álmomban csillagot láttam, mely fényesen ragyogott, elsuhant az égen, még nyomot sem hagyott. Álmomban tüzet láttam, mely nagy lánggal égett, sosem láttam tán ilyen szépet!
Volt egy álmom. Te és én a világ ellen miközben egymás kezét fogva szaladunk a végtelenbe. Az égbe kiáltjuk jó hangosan, hogy mindenki hallja: ,,Örökké
Hatalmába kerített Ez az érzés idebent Éjjel s nappal csak érted dobog a szívem S felhők táncolnak körülöttem rózsaszínben. Nem bírlak kiverni a fejemből
Ezt a verset lassan 1 éve írtam, azonban egyre inkább aktuális az üzenete. Jó dolog a technikai fejlődés és ideje is van jelenleg. A kérdés inkább az, hogy képesek vagyunk-e a helyén kezelni a mesterséges intelligencia rohamtempójú fejlődését és mindemelett a valódi értékekre figyelni az életünkben. Fontos, hogy az emberi egyediségünk és a szeretetre való képességünk a valódi értékünk!
Csodás napot kívánok!
Fitos-György Éva
Spirituális Lélekgyógyász, metamorf masszőr
Zuhanok hangtalan, Belső zajom halványodik, S magam Rajzolom tenyerem vonalait: Szeretek. Arcom kivirágzik, Szívem keringőt jár, S játszik Bennem, velem a fény Itt nincs
