Erdei ború
Napos erdőn jártam, Kèk ègbolt felettem. Szèp fákat láttam, Szál virágot szedtem. Lelkemben mèg is vihar, Nem múlik el soha. Ez az üressèg szètmar,
Napos erdőn jártam, Kèk ègbolt felettem. Szèp fákat láttam, Szál virágot szedtem. Lelkemben mèg is vihar, Nem múlik el soha. Ez az üressèg szètmar,
Miért nem hívlak minden napon téged?! Szentlelkem, szólj, miért üldöz engem a szégyen? Miért nem bízom én teljesen benned?! Pedig lelkem nélküled sír, szenved.
HAMU . Égett egy tűz lassan melegen lelked mélyén s barna szemeden megcsillant egy kis fény szeretet katicabogarat amikor meglelted . Huncut szikra fürgén eleven
APRÓCSKA . Nyárelőn hívtak meg a világra Téged, fiatal szerelem tán még meg nem érett, de az Úr úgy látta: jöhet egy csöpp élet… .