Porszem a mindenség egén
Doromboló, csendes volt az este, midőn a bambuló, sápadt holdvilág a lombok mögött a fényét kereste, és kerek arcára font ezüst koronát. Egy ijedt lidérc
Doromboló, csendes volt az este, midőn a bambuló, sápadt holdvilág a lombok mögött a fényét kereste, és kerek arcára font ezüst koronát. Egy ijedt lidérc
Mint kárhozott, kit búja öl, s élte holtáig gyötör, úgy vagyunk a világunkban rab és egyben börtönőr. Mint űzött vad, ki menekül, s lelkét adná