Halászné Magyar Márta Vihar érkezett Olyan vihar érkezett, mit nem vártunk, fürjtojásnyi jeget látott szemünk, sűrű eső szította belső lángunk, károkat mérjük fel, nem pihenünk.
Halászné Magyar Márta Kiskertem rózsája Rózsám bimbót hozott június éjén, lehullottak lelkemről rácsvasak, ahogy néztem kiskertem szegélyén, hogy a zöld levelek közt virág fakad.
A siralomház sűrű csendje hasítja szét az éjszakát, mely fonalakra foszlik szét, akár sötétkék szövetkabát. Új testet szab rám tűjével az asztrál-varrónő ma végre, mint
Kidőlt a vén gesztenyefa, mi kertünk végén állott, Arcán a cseppfolyós idő ráncos kéreggé szilárdult. Láthatatlan vasfogak közt őszbe hajló koronáját Természetes reakciók módszeresen korrodálták
Utoljára gyermekként futok a réten. Száz virág elém térdel: Engem tépj le! Vázádba engem vigyél el! Városba költöztem rég. Lucerna, százszorszép Koszorúmba ez is elég.
Néha az egyszerű kérdésekre a válasz sokkal összetettebb, mint azt gondolnánk. Erre persze én sem gondoltam egészen mostanáig. A minap a buszmegállóban állva épp az
Nevelem az aspergerem Makacs egy bestia De ilyen a természetem Mutáció, nem hiba Faragom, csiszolgatom, Kifestem mintákkal Készül már a szigorlatom Szinezem szikrákkal
Delejesen szikrázik a Nap. Egy könnyű, kósza szellő felkap. Elhagytam a bábállapotot. Nem tudtam, hogy repülni tudok. Vonz egy nagy szirmú margaréta. Visszahúz a korábbi
Sír a szívem, a testem fáradt. Lelkemben összetörnek a száraz ágak. Nem akarom, nem akarom Túlélni a haldokló fákat! Sűrű füst terjeng a levegőben,
Ősszel a szél… A szél leült a porba, és láthatóvá tevé ruháját. Milliom levelet kapott fel az avarból ahogy elindult: S megmutatá subáját!
Nézd, hogy ring a csípője a búzakalásznak, még a nap is szép aranyszemeire kacsint! Rekkenő a hőség, a homlok is gyöngyözik, s délibábos rónán ki
Bár számomra a legkedvesebb évszak a tavasz, azonban a téli táj is csodaszép, misztikus látványt nyújt időnként.
Ezt a verset ugyan tavaly írtam, azonban ma este is aktuális volt, hisz Maya kutyával ma is sétáltunk a telihold fényében.
A munkámból adódóan hetente többször megyek fel Óbudán a Testvérhegyre. Csodálatos látvány ahogy napról napra, hétről hétre változik a természet látványa.
Igaz, hogy már hosszabbodnak a sötét órák, beköszöntenek a nemszeretem hónapok, ilyenek az évszakok nem várhatók csodák, de tőled lehetnek szépek ezek a napok. Rajtad
Korlátozott életkörülmények és feltételek között létezők összessége. Érvényes emberre, az állatvilágra, minden földiélőlényre. A vegetáció szó továbbá nemfogalom is. Kifejezetten csak a növényvilágra, annak egészére
Jó reggelt, kedves falevél, a Napocska ma is korán kél. Piros, narancs, zöld és sárga, takaróként borult ősszel a tájra. Jó napot, kedves falevél,
Lassan elköszön a nyár, Szél muzsikál fürtjeimen. Nézd, egy utolsót csókol, s mosoly bujkál szemeiben! Homlokomon bánat ül, de az is csak egy pillanat.
