Egyetlen
Azt hitted, már nem szeretlek. Én azt hittem, minden elveszett. Annyi fájó kétség között az örökké nem talált helyet. Nyomában még sok örök járt, de
Azt hitted, már nem szeretlek. Én azt hittem, minden elveszett. Annyi fájó kétség között az örökké nem talált helyet. Nyomában még sok örök járt, de
Szavaid közt legszebb lennék, simogatnám lelkedet, madár lennék a kék égen, és repülnék, csak veled! Ölelésben lágyság lennék, forró nyárban lehelet, rád
Szólj hozzám,Nézz le rám,Mécsese vagyok sötét lelkednek.Gyere velem,Érints meg!Porszem vagyok a végtelennek.A csönded vagyok,Sóhaj benned.Lelkem lelkednek felel.Várad falát ledöntöm,Nem leszek rajtad teher.Rád találtam éjsötétjében,Tudom, hogy
Vaksötétben matat Egy tétova érzés, Lepereg a lakat Forr az első lépés. Utat tör előre Egy félénk gondolat, Pulzáló lendület Kószán letapogat. Egy
Aprítós Emlékszel még? A Tejúton, tejbe aprított hullócsillagot ettünk reggelire, és vártuk hogy a tejcsárdában táncra keljen az este. Szerettelek…talán te is szerettél. Bizonytalan már
A peronon rovom a köröket, mintha így gyorsabban telne az idő. A Hold már a horizonton toporog, talán fázik. Nekem is muszáj mozognom, a január
Én néha csak úgy lennék, A világ végére mennék, Hogy ott csendben leülve, A semmi hatalmán merengjek. Én néha csak úgy elbújnék, Egy réten
Szeretnélek, ha engednéd, reggel karodban ébrednék, átölelnélek, éreznéd, ha engednéd, csak engednéd. 2018. június 3.
Egy tekintet és egy mosoly, ennyi jut belőled, nekem. A szívem, érzem, már fogoly, hisz elraboltad, kedvesem. Egy lopott pillantás, némán, hisz csak szemeink beszélnek,