Veled
Veled Langyos szél ölel, árnyék simogat, pókháló ezüstje megidézi hajad. Ódon templom falát átjárja őszi Nap, Nem bánt, csak átkarol, s ringatva csókot ad. Ott
Törteli Tücsök
2024.09.27.
1 hozzászólás
Veled Langyos szél ölel, árnyék simogat, pókháló ezüstje megidézi hajad. Ódon templom falát átjárja őszi Nap, Nem bánt, csak átkarol, s ringatva csókot ad. Ott
Olyan andalító ez az est. Lámpást gyújtanék a Holdnak, Hogy jobban láthasson Téged. Fejem karjaid közd megpihen. Körülöttünk egy meghitt csend. A holnapba nézünk