Vihar
Az ég dübörög. Robaj visszhangzik. Zivatar van kialakulóban. Kitörni készül rabláncából Egy erő, mi eddig megtorpant. Elektromosság feszül fent És érzések vibrálnak a szívben Kitörni
Az ég dübörög. Robaj visszhangzik. Zivatar van kialakulóban. Kitörni készül rabláncából Egy erő, mi eddig megtorpant. Elektromosság feszül fent És érzések vibrálnak a szívben Kitörni
Rózsavirulás hoz a szívünkbe nyarat, élet-áldomást. Ifjúság nyarát idéző régi emlék – délibábos kép. Nyárba szállt lepke szárnyát tűzzel perzselte déli nap heve. Napfény
Nyár fülledt levegő rekkenő hő adj Uram esőt míg késő nem lesz felhőt lebbents kék égre déli szél Dúlj vihar lombokat tépj szerteszét tikkasztó idő
Volt egyszer, valahol, egy takaros kis erdő. Hangulatos hely volt, csak úgy nyüzsgött az ott lakó kis állatok csicsergésétől, zümmögésétől, morgásától, rikoltásától, brummogásától. Itt élt
Csendesen csöpögött, S most tombol. Csak békés szellő volt, S most orkán. Messzire költözött Az égbolt. Fellegek ülnek a Nap trónján. Villámok sújtanak: Fényesek.
Vadat űz Minden éjjel Üldözi vassal-vérrel Torok vagy szív Nincs kegyelem Kés vagy kard Ez nem győzelem Mert aki vadat ejt maga is vad marad