Posted by
Posted in

B. Mester Éva: Adj még!

Adj még!   Csak egy másodpercet csókolj homlokomra! Gondolattá cseperedik, szárnyaló szavakra.   Érintésed nyomán sebek záródnak be, megremeg a valóság és gátak omlanak le.   Megnyugtató álmokat hozz, egy éjszakát adj még! Csillagfénybe csomagolnám minden egyes percét.   Add nekem, nekem add a meder biztonságát, parttól – partig öleld át a víztükör varázsát!

Posted by
Posted in

Bika hava – Radó Denise előadásában

Az Irodalmi Rádió szerkesztősége bemutatja Virág Barna szerzőnk Bika hava című versét Radó Denise előadásában. Virág Barna: Bika hava Újra jó lesz ez itt, néz szét ibolyák kék szemeivel a tavasz, jó lesz ez itt, csobogja olvadó jég alól a patak, a szellő stafétaként adja tovább a nyárnak. Arénájából a hagyománynak, csorba szarvát fitogtatva, kitört […]

Posted by
Posted in

Marosvölgyi Gergely: A világ végén – Radó Denise előadásában

Az Irodalmi Rádió szerkesztősége bemutatja Marosvölgyi Gergely szerző A világ végén című versét Radó Denise előadásában. Marosvölgyi Gergely: A világ végén A világ végén van egy hely, hol minden utunk véget ér – keresheted, mégsem leled: egy hely, mi benned s bennem él. A világ végén van egy hely, hol otthon van a hontalan; hol […]

Posted by
Posted in

Úton

A hajnali napfény ügyefogyottan karolja át a görbe horizontot, romlott halkonzervként bűzlik a világ, mit valaki okkal, éhesen kibontott. Óriásplakátok talmi mosolya arcodba könyököl könyörtelenül, az országút virtuális bája több száz kilobájttal benned szétterül. Csak megszokásból pásztázza szemed az elsuhanó bizonytalan tájat, a szabadság felhője feléd hömpölyög, s magányod néma óceánná árad. Búzamezők fölött a […]

Posted by
Posted in

Restancia

Restancia Mámorba mártott hajnalok homályba torzult emléke, az elfelejtett bordalok, ifjúságod megtört éke. Az átmulatott éjszakák, mi maradt belőlük mára? Rázod a kocsma ablakát, az ajtó már kulcsra zárva. Az asztalon még ott a bor, örömök zamatos tára. Félig van töltve a csupor, zsebedben maradt az ára. Kóstoltad búban, derűben, hígítva szódával, vízzel. S mit […]

Posted by
Posted in

A gorombákról

Réges-rég, mikor az emberek még égig érő házakat építettek, melyeknek hatalmas harangjai hangosabbak, mint az ég harsonái, tornyaik magasabbak, mint a legmagasabb hegycsúcs és hatalmas ablakaikon a szivárvány minden színe beragyogja a hosszú padsorokat. Élt ebben a korban egy goromba fickó. Éjt nappallá téve üldögélt a hatalmas tornyok között, hallotta a csúcsaikból feltörő végtelen harangszót […]

Posted by
Posted in

Kőszegi Barta Kálmán: Elpattant zongorahúr – Radó Denise előadásában

Az Irodalmi Rádió szerkesztősége bemutatja Kőszegi Barta Kálmán szerző Elpattant zongorahúr című alkotását Radó Denise előadásában. Kőszegi Barta Kálmán: Elpattant zongorahúr Ennio Morricone filmzenéit hallgatva hulló levelek őszi szimfóniája minden fából gordonka hangja szól keserű-fájón de e lomb-zene mégis oly simogató teljesség megnyugvást okozó s az őszi esőcsepp is tisztító-porlemosó az ember tudván-tudja tél után […]

Posted by
Posted in

Benedek

Várva várt fiu érkezett a családba Tágra nyilt szemekkel kitekintett a Világba S mivel a világ is kiváncsian várta Már kisdedként is hirességnek látta Kis gyermekként szőke volt, s pufók arcocskája Minden látogatót huncut mosolyával várta A kiváncsiskodókat rögtön körbejárta Várva a jó falatot melyet örömmel nyugtázta Midőn kissebbségbe került a családban A lányok között […]

Posted by
Posted in

Gyenes Klára: Hol hazatalálnék – Radó Denise előadásában

Az Irodalmi Rádió szerkesztősége bemutatja Gyenes Klára szerző Hol hazatalálnék című versét Radó Denise előadásában. Gyenes Klára: Hol hazatalálnék A perc úgy ül a tájon, mint halk esti dal. Ünnepre készül. Aranykelméje domb-vállra vetve, dicsőség-vértben neki feszül. Neki szegezve tarkóm a tájnak libbenek én is szél fátyolának, csipke-szegélyén sorsból nyert dísznek, magam is vértnek, vagy […]

Posted by
Posted in

Tavaszi figyelmeztetés

Tavaszi figyelmeztetés /Szószövő 240/   Fény öntözi bőrödet, sejt-kútjaid forrók, zúg a vér ereidben, a lét díszeit ringatja az örök remény dala: zümmögő méhek raja. Küzdj! Ne hagyd tűzre jutni a sok csoda gyümölcsét soha!