Napjaink morzsái/haiku porszemekkel/

Húsba markoló
fájdalom,fáj dalom,
inkább zokogás.

Jajj kiáltások,
némán sikoltó szájak,
senki sem hallja.

Fulladt levegő,
elfásult embertömeg.
Nyissál ablakot!

Szürreális kép,
brutális egészségügy,
érdektelenség.

Vér,mocsok,mocskok,
két betű,fehér köpeny,
többségük Isten?

Fogam szorítom,
forrongó indulatok,
lüktető erek.

Megdobnak kővel,
lelkem sárba tiporva,
téglát keresek.

Gubozó bábok,
határtalan a határ,
Nem jól van ez így!