Megvadító édesség-szavadra
Égővörös dobbanás felel
Ártatlan kis játékát akarja
Újabb érzelmeket képzel el
Hívogató simogatásokkal
Megcéloz egy csendes félmosoly
Óvatosságom talán nagyot hall
Könnyed randi, vagy már vérkomoly
Arcodon bús fűzfa árnya játszik
Csiklandoz a júniusi nap
Zöld szemed a fű közül világít
Hátára feküdt az öntudat
Csupasz lábad combomat szorítja
Nevetésed hosszan ünnepel
Életkönyvünk új lapokat nyit ma
Soraihoz tartós tinta kell
Elrejtőző összefonódásban
Kék víz felől három hattyú néz
Félálomban nem tudod, mit láttam
Arcomon pihen egy könnyű kéz
Felcsobbanó boldogságunk partján
Emlékeket ültet a jelen
Száz év múlva sem fakó, nem halvány
Velünk sétál el a szerelem
Győr, 2016.