Kipirult és gyöngyös aranyhomlokodra
Fátyolcsuklyát borít lassú esti fény
Ölelésed hosszú, forró nyaram volt ma
Mint az izzó gömb egy világ tetején

Erdő szélén rejtett bársonyfüves ágyban
Megtaláltam bűvös pézsmaillatod
Szemedben a kéklő mennyországot láttam
Suttogásod lágyan torkonragadott

Távolabb a néma Földszellem nevében
Két lábon figyeltek szürke vadnyulak
Tarka pillangó szállt bal válladra éppen
Fájó bűn lett volna bármely mozdulat

Felzendült az erdőn ősi táltosének
Dallamában ritmus, élő bőrdobok
Feladtuk a rosszat, minden semmiséget
Hallgattuk, hogy szívünk egyszerre dobog

Erős indák fontak napnyugtáig össze
Láthatatlan szálú tartós kötelék
Nem kérdeztük egymást, velem tartasz, jössz-e
Örök varázslatból soha nem elég

Vén erdei tündér holnap arra téved
Szenvedélyes nappalt, boldog estét lát
Hófehér lelkében tüzünk újraéled
Talán megtalálta szerelmünk nyomát

Székely-Máté László 1969-ben született Győrött. Általános és középiskoláit a városban végezte. Először kitanulta a villanyszerelő szakmát, majd munka…