B. Mester Éva

 

Dörömbölni fogok

 

Tartozol nekem,

mert megszelídítettél.

Te is szerelemből,

férfinak születtél.

 

Foltmentes az inged,

hiszen föl sem vetted,

meztelen lélekkel

lelkemet kerested.

 

Emlékem pitypangját

hiába fújod szét,

visszatérek hozzád

úgyis, mindenünnét.

 

Kirajzolódom

a leheletedben,

a bokrétába font

hajszálgyökerekben.

 

Át fogom színezni

az egész világot,

a Holdra nézve is,

a Nap sugarát látod!

 

Dörömbölni fogok

a harangzúgásban,

az áldozati bárány

néma sikolyában.

 

Felforgatom benned

a rád zuhant rendet.

Lázadra csókolom

az első hópelyhet.

 

Még egyszer, egyszer még

a szemedbe nézek,

hátha csendesednek

bennem a miértek.

 

Legszebb szavaidtól

üres lett a kezem.

Álmaid ölében

megnyugszom. Létezem.

 

 

  1. október 10.

 

B. Mester Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Hét testvérem volt, hat állandó lakcímem és tíz munkahelyem. Van két…