(dorombra és köcsögdudára)

Narancssárga galambokra lőnek
Aranytermő szőlődombokon
Galambom, most fitogtasd erődet
Szállj velem, ez pompás alkalom

Kertünk alatt tűzpiros a meggy ma
Kifacsarjuk minden csepp levét
Kivágjuk, és jöhet egy szederfa
Puskatussá hasogatjuk szét

Ősbarbárok túloldalon élnek
Szombat éjjel felgyulladt egy ház
Gonosz kísért, megfordul felétek
Pincémben az őrület tanyáz

Éjfél után messze van a város
Erdő szélén füstölgő falu
Paplan alatt maradt Kovács János
Köddé vált egy néma szemtanú

Görbefára felszállott a kánya
Szemében tíz álboszorka ég
Velük leszünk, meglásd, nemsokára
Egyszerű ez, mint a tölgyfaék

Erdő mélyén megpihen egy fegyver
Nem zörög a sárguló avar
Elbujdosni, Cicus, neked nem kell
Valaki majd ápol, s elkapar

Bús fejünkre lóg egy vihar széle
Megátkoztunk Istent és hazát
Karóval jöttél a villámfényre
Árnyékot tapos vad éjszakád

Morzsák tánca kopár anyaföldön
Minden kincsem öltönyösnek jut
Tisztítótűz nem lehet, csak börtön
Vár a hosszú-hosszú alagút

Kiéhezett galambokra lőnek
Hamuszürke varjúdombokon
Zöldhegy lánya elszalad előled
Véres kezed örökké fogom

Székely-Máté László 1969-ben született Győrött. Általános és középiskoláit a városban végezte. Először kitanulta a villanyszerelő szakmát, majd munka…