2015 Karácsonyára
Szürke köpenyébe bújt Budapest elrejtve fényeit
Pedig a hazai hatóságok biztonságot igértek
Durrognak a petárdák puffognak a pezsgősdugók városszerte
Nyugat vigasságát viszont a népvándorlás elmeszelte
Vegyes érzelmek az agyakban, a szivekben
Félelem,reményvesztettség vibrál a levegőben
Kivül és belül is ködbe burkolózott Európa
Mindenütt csak fegyverét szorongató rendőr s katona
Pusztitó viharok, temérdek eső, megáradt folyók, küzdelem az életért,
Ahol nincs viz:pusztitó tüzek,éhinség, harc a a megtépázott természetért
Adjunk az Úrnak hálát,hogy itthon még állva maradtunk

A természet késésben, az egész város kiüresitett lélekben
Csak a dohányosok okádják a fehér füstkarikát
Az adventi fények bágyadt sugarai vibrálja hangulatát
A z esti harangszó zavarja a karácsonyi vásár zsivaját
Révedezve nyúlok vissza emlékeim kosarába
Mikor fiatalos hévvel gyermekeim kezét fogva jártam a füredi parton
Hol álmodozva vártunk egy elérhetetlen békés, boldog jövendőt
S gondolatban a Lajtán túli világ vélt mesevilágáról mondtunk köszöntőt
Mire átjárhatóvá vált az út a vágyott szabad világ felé
Önvédelemből keritéssel védni kényszerülünk magunkat
És az emberáradat bezúdulása ellen kell felemelnünk szavunkat.

Sokszáz gyermekarc az égre tekintve
Hópelyhekről álmodik, fehérre szinezett házakról
Jézuskának papirra vetett fa alá remélt vágyakról
Az adventi roráté hivogató harang-szavára
A kisded születésének örömhirére választ várva
Az utcán zsibongó felnőttek izgatott hangulatára
Melyet kiváltott a határainkon kopogtató idegenek hada
Az étert betöltő hirözön ocsmány, hazug illata
Hova lett a karácsonyvárás édes hangulata
A szeretet befogadásának decembervégi varázsa
A betlehemi kisded eljöttét jelző fényes csillaga

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…