B. Mester Éva

 

Magamba zárva

 

Birkózom csak a mai nappal.

Mellettem ébredt a pirkadat,

a délelőtt lomha, nem szalad,

fényévre ásít az alkonyat.

 

Nem lapozok a falinaptárban,

csak azt vésem bele, hogy: NEM!

Járóbeteg, sápadt gondolatok

nem kívánkoznak sehova sem.

 

Rideg fehérré bénultak a színek,

nem csöpögnek a jégcsapok,

lógó orral tavaszt sem várnak,

könnycseppjük lelkükre ráfagyott.

 

Ma nem veszem fel a telefont,

nem leszek kedves senkihez.

Nem hozok senkiért áldozatot, és

nem játszom leosztott meccseket.

 

Minden óráról leseprem az időt,

hiába vártam, semmit sem hozott.

Csenevész holnapok kapaszkodnának,

de magasba emelni egyik sem tudott.

 

Ma minden lépcsőfok csak lefelé vezet.

Káprázattá hullt szét délibáb, képzelet.

Valami nemes – azt hittem, hogy gyémánt -,

a tegnapba fulladt. Vége van, elveszett.

 

  1. február 01.

 

 

B. Mester Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Hét testvérem volt, hat állandó lakcímem és tíz munkahelyem. Van két…