Tavaszvárás

Fejemre húzom meleg paplanom
Kinnt köd-köd hátán,s jégvirágos az ablakom
Elegem volt a télből ezért nagyon,bosszankodom
S hogy nemsokára szinre kell lépnem:megborzadom
Várom,várom a tavasz nyitott világát
Illatát, jókedvét, sokszinü virágát
Gyermekek duhajkodó vig kacagását
Futó perceimnek jókedvü szárnyalását
Lassan megelégszem sáskával és mézzel
Mint Keresztelő János ,várakozó hévvel
A nap, mint Földanya csekélyke vágyai
Hogy az évszakok, földi büszke leányai
Ne kinra hangolva élvezzék sugarait
Az engedett idő hagyja szabadon szárnyait
A várakozás sziklája, az időben érkezése
A békés átmenet váratlan kerülése
Hogy továbbra is megmaradjon a természet békéje
Amit nem olvaszt fel a megnyúlt tél hidege
A honban zajló iszapbirkózás megszüntének reménye
Sem a mindent tagadás undoritó árja
Sem a gesztusadás csillapitó vágya
Milyen tavasz fog kopogtatni jégvirágos ablakomon
Milyen vérző kereszt fog lógni a húsvéti falakon
A homokóra számlálja egyre fogyatkozó napjaim
S a tavasz sem fogja meghozni csillapodó vágyaim.

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…