B. Mester Éva

 

Gyökerek

 

Ha szülőfalumra gondolok,

emlékeimben anyám jön elő.

Ha anyám emlékén lapozok,

a szülőfalum, s a temető.

 

A kezdet és a vég, a gyökerek.

A kastély, ahová óvodába jártam,

a velem egyidős gyerekek,

kikkel az iskolát is vártam.

 

Anyám magyar ruhát adott rám.

Volt, aki mezítláb kezdett iskolát.

Gesztenyét szedtünk minden zsebünkbe,

a réten sóskát, a sírok közt ibolyát.

 

Gyűjtöttünk mindent, az emlékeinket.

Ragaszkodunk mindhez és hozzánk is ők.

Ima és harangszó búcsúcsókját ma is

innen kapják a mennybe készülők.

 

Megörököltük a szeretetet,

a szépre vágyást, ragaszkodást.

Lányaink visznek tovább mindent

és ez a legszentebb hivatás.

 

Nőként, anyaként, kedvesként

te add tovább az otthon melegét!

Küzdelmeidhez segítségül olykor,

maga a sors nyújtja majd kezét.

 

  1. március 08.

 

 

 

B. Mester Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Hét testvérem volt, hat állandó lakcímem és tíz munkahelyem. Van két…