Édesanyám Édesanyja

(Anyák Napjára)

Csöppnyi, törékeny asszony volt,

szememben mégis hatalmas.

Reggeltől-estig mosolygott.

Drága, kék szemű Nagymama!

Ruhája sohasem foltos,

ősz haját kendő takarta,

köténye mindig ropogott.

Drága, kék szemű Nagymama!

Mint, kit arra teremtettek,

a munkát abba nem hagyta,

álló nap tevékenykedett.

Drága, kék szemű Nagymama!

Apró lábain tipegett,

kezében volt fakanala.

Sütött számunkra kenyeret.

Drága, kék szemű Nagymama!

Este, mikor pihenhetett,

békésen, mint szelíd galamb,

ajkáról szállt a szép mese.

Drága, kék szemű Nagymama!

Álmodoztam, ilyen leszek,

ha felnövök, ezt akartam.

Hallom, mondják a gyermekek:

„Drága, drága Picur-mama!”

Köszönöm az emlékedet!

Sírodra ibolyát raktam.

Lelked már fenn a mennyekben.

Drága, kék szemű Nagymama!

Budapest, 2017. április 24.

B. Moravetz Edith az Irodalmi Rádió szerzője. 1945. március 4-én születtem Grazban. A világháború végén szüleimmel visszatértem Erdélybe,…