Edit Szabó : Vágyak útján
Hosszú fasorban lépteim járnak
felhőből esőcseppek szállnak,
“hátamon ázik az öreg kabát,
gomblyukamba fűzve éjszakánk ”
forró lázas éjszakáknak tüze
emlékekben elmerülve,
“hátamon ázik az öreg kabát,
gomblyukamba fűzve éjszakánk”
hova tűnt a boldogság,
hol van már a forró nyár,
szerelemnek szépsége
beleégett szívembe,
két kezed a kezembe,
szemed néz a szemembe,
felhők messze felettem,
eshet eső, nem érzem,
nem érzem a mának fájdalmát,
“hátamon ázik az öreg kabát,
gomblyukba fűzve éjszakánk”
hosszú útra lépett az álmodás.
Bőcs,2017.05.28.
Idézőjeles sorok Kozák Mari : Nem bánom című verséből.