A rendezvényen megjelent helyezett és sikeresen szerepelt 18 év feletti versírók: Budai Zsuzsa, Németh Ágnes, Császár József, B. Mester Éva, Faragó-Kupi Andrea

A 18 év feletti verselők kategóriájának végeredménye, ahol megosztott harmadik hely született:

  1. B. Mester Éva: Hullócsillag
  2. Császár József: Sajtosrolád
  3. Faragó-Kupi Andrea: Színes folt
    Pocsai Piroska: Életséta

A kiadványban is helyet kapott további sikeresen szerepelt alkotók és alkotások:

Bordán Róza: Meghálálja
Budai Zsuzsa: Gyermekkori álom
Hutás Mihály: Gyermeknap 2017.
Kolarics Zoltán: Gyermekkorom
Németh Ágnes: Ígéret
Paróczai Gabriella: A fényképes doboz
Szeder Katalin: Nyári rókadal
Szűcs Ilona: Valamikor
Tobak László: Álomország

A helyezett alkotások teljes szövege:

B. Mester Éva: Hullócsillag

Előbb tíz lánynevet soroltunk,
aztán mondtunk tíz fiúnevet,
városokat, virágokat, állatokat,
majd közlekedési eszközöket.

Nyolcig semmi baj nem volt,
sorolta szépen az unokám,
autó, vonat, roller, hajó,
még egy hintó is volt talán.

Az utolsó kettő nem jutott eszébe.
– Mivel utazunk az égen át?
Mentőkérdésem célba ért.
– Hullócsillaggal! – Nagyikám.

És már repültünk is, egymás mellé ültünk
szorosan, félelem ne férjen közénk!
Biztonsági övünk ölelő karunk volt,
és az összes csillag mind-mind a miénk.

A Korona ragyogott,
a Fiastyúk kotkodált,
A Nagymedve brummogott,
a Kis Göncöl félreállt.

Földhözragadt sóvárgások,
be sem vallott vágyak,
sziporkáznak mindenfelé
csillagközi szárnyak.

Kívánságok tömkelege,
de nekünk csak egy kell!
Hullócsillag repítsen még
korlátlan bérlettel!

Császár József: Sajtosrolád

Egyszer régen, nagyon régen,
messze túl az üveghegyen,
a tengerben egy szigeten,
– ahol a rolád töltetlen –,
volt az ínyencek hazája,
Ínyenc király szép országa.
Ez az eset ott történt meg,
lehet, nem érdekel téged,
de ha mégis, ülj le szépen,
akkor neked elmesélem.

A kis kukta elorozta,
mondhatnám úgy is: ellopta
az asztalról a sajtkrémet,
tudta, ebből nagy baj lehet.
Hogy senki ne vegye észre,
ezért belegyömöszölte
az asztalon a sütibe.
Vagyis azon üres csőbe,
melynek rolád rendes neve;
ez volt a király kedvence.
Ínyenc király minden este
a szeméhez felemelte
a kis süteménycsövecskét,
ekkor behunyta fél szemét,
a másikkal a lyukon át
látta, hogy kerek a világ.

Most is ekképp cselekedett,
a süteményen átnézett,
de mivel semmit sem látott,
ijedtében felkiáltott:
– Jajj, Istenem, megvakultam,
pedig az előbb még láttam
egész jól mindkét szememmel,
de most már csak az egyikkel!
A felszolgáló kis kukta,
ahogy csak a lába bírta,
kimenekült a szobából,
kifutott a palotából.
A hoppmester ezt meglátta,
nagy eszével rögtön tudta,
biztos ludas a dologban.
Mert tehette azon nyomban,
pandúrjait ugrasztotta,
nem menekülhet a kukta!

A király meg egyre jajgat,
és az asztalra mutogat:
a sütemény, a sütemény!
– Hát bizony, ez elég tömény!
– egy kicsit félénken mondta
a lakáj, ki megkóstolta.
– Nem vakult meg, király uram –
folytatta a lakáj nyomban:
ezzel a roláddal baj van,
valami van bent a lyukban.
A király újból felvette,
már két szemével megnézte:
a kis csőbe dugó került.
– Ki volt az az elvetemült,
ki e csúfságot megtette?
Nem marad helyén a feje!
Közben ekképp gondolkodott:
ha a lakájnak nem ártott,
egyet én is megkóstolok,
vigyázva beleharapok.
Ez nem is rossz, sőt ehető,
a dugó íze megnyerő.

Közben a kuktát elfogták,
a király elé citálták.
Kihirdette ítéletét:
nem veszik a kukta fejét.
De tettéért bűnhődni kell,
és ezért már holnap reggel
száműzik az üveghegyre,
pontosan tizenkét hétre.

A királyt nagyon izgatta,
hogy a szemtelen kis kukta
a roládba mit tehetett,
amitől ilyen finom lett.
És amikor mindent tudott,
a sütinek nevet adott:
Belül sajt és kívül rolád:
ezért legyen sajtosrolád!

Pocsai Piroska: Életséta

Amikor még kislány voltam,
zsebkendőből batyut fontam.
Csutkababát beletettem,
előtte jól „megetettem”.

A kapuig sem értem el,
anya mondta: ej, csacsiság.
Elmesélte szelíd érvvel,
milyen veszélyt rejt a világ.

Lassan-lassan cseperedtem,
túrázó úttörő lettem.
Hátamra zsákot vetettem,
nótaszóra lépegettem.

Kamaszkorom egyik titka,
sátorbontás nem volt ritka,
vándorbotom kifaragtam,
s utamon dalra fakadtam.

Amikor már anya lettem,
gyermekem hátamra vettem.
Kutyagoltunk hegyen, mezőn
madárdaltól részegedőn.

Megszületett az unokám,
folytatódik életsétám.
Fűzfa-árnyban üldögélve,
emlékekkel körülvéve…

A természet lágy zenéje
álomport hint csemetére,
s nagymami ringatás közben
imát mormol üdvözülten.

Faragó-Kupi Andrea: Színes folt

Hol volt hol nem volt,
szívem csücskében egy színes folt,
mely szivárvány-színben pompázott,
gyermeki lelkem pedig azon tornázott.

Otthona volt a meséknek,
sárkánynak vagy egérnek
királyfinak, s királylánynak,
tündéreknek, szivárványnak.

Bolyhos pamacsokon úsztam,
s színes vonalakat húztam,
közben papírra vetettem álmaim,
hogy szárnyra keljenek vágyaim.

De mondd,
miért zsugorodik folyton az a színes folt.
S mondd,
miért nem lehet minden, mi régen volt.

További kategóriák:
18 év alatti verselőkprózaírók képzőművészek

 

Zsoldos Árpád és Adrienn vagyunk, férj és feleség.Miskolci házaspárként vezetjük és szerkesztjük az Irodalmi Rádiót. Életünk és hivatásunk,…