Pisla fény ami átdereng
elűzve rémes árnyat, álmot
szobám falán a néma rettenet
sötét foltokat tapétázott.

Árnyak suhannak át a légen
és én, szavakat nem találok
ismerősek az ős szellemek
előttük büszkén, mosollyal állok.

Tűnődöm, vajon hova jutott
kicsi népünk, magyarságunk
ősök álmait nem követve
lesz-e egyszer szabadságunk?

Őseink vére hiába omlott
s tette termékennyé e földet
az értékrend csődöt mondott
megtörte régi erényeinket.

Büszke magyar szittya nemzet
megtört gerinccel hozsannázik
ősi értékeit feledve
vetett koncra várakozik.

Úri közöny, de tapsviharban
mézes madzag leng a szélben
fogy a nép, vagy kivándorol…
Eltűnünk egyszer a végtelenben?

Pisla fény ami átdereng
elűzve rémes árnyat, álmot
magyarok istene…talán… elmereng
s megmenti ezt a kis országot.

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem…