Keresztek, fejfák, sírok, temető,
bennük olykor sok-sok emberöltő
elhunytjai nyugodnak, néha sivár,
gazos, ápolatlan a sír ma már.
Másutt gránit és fényűző pompa,
mely a külvilágnak megmutatja,
milyen gondosan ápolnak emléket,
pénzt és virágot nem kímélnek!
Néha egy szál gyertya többet ér,
csokor virággal fizetsz mindenért.
Emléket űzöl, ez a nap oly szürke,
köd vagy eső szitál kinn a temetőbe.
Ha este lesz, a sok mécses világít,
jól figyelsz, a szellemek tánca látszik,
hisz az ő napjuk, a halottaink napja,
megérted akkor, hogy a nap mottója:
szeretni kell az embert életében!
Hiszen, ha elment, ez már mit sem ér.
Emlékezés lángja lobogjon szívedben,
s ne csak addig, még a mécses ég!
2016.

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem…