A lélektükre könnyes,
A szív a bánattól remeg.
Ahogy a sírnál álok,
Egy napsugár ragyog az ágon.

Könnyeimben látom,
Ti vagytok ott azon az ágon.
Hisz ti vigyáztok rám,
Ti igazítjátok lelkem útját.

De én csak álok,
S a távolból angyalok könnye szakad,
Az emléktől lassan szívem szakad
De lehajtom fejem meg köszönöm nektek.

E csodás embert-kit adtatok nekem.
Kinek vére fut ereimbe,
Kiért harcolok az életben.
De már mennem kell, most elköszönök.

A sír újra hideg mi eddig lelkemet melengette.
Leteszem a virágom ide,
Vacogni kezdek, mert érzem a kemény hideget.
A könnycsepp meredten koppan le a földre.

S én csak annyit mondok nektek
Köszönöm még egyszer
S most elmegyek, szeretettel gondolok rátok
Emléketek öröké szívemben lángol

Nyugodjatok Békébe !

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű…