Álló cölöp kavargó viharban.
Vadócok a várbástyák alatt.
Hintalovat, nem fegyvert akartam.
Elkárhozom, de csak általad.
Tépett zászlónk szolgálód lehúzza.
Odaát az ellenség örül.
Kábán ülünk egymás mellé bújva.
Sokan vagyunk fáradt tűz körül.
Lábnyomaink behavazott jégen.
Senki földjén árokmenti ház.
Itt maradtunk bölcs fiad nevében,
családunkra szellemed vigyáz.