B. Mester Éva
Újév
Egyetlen nap csupán a naptárban,
az idén borongós hétfőre esett.
A szomszéd petárdáin szétrobbant a jókedv.
A kutyák menekültek, én itthon maradtam.
Fárasztottak a gépi jókívánságok.
Százfelé szórt sablonos szöveg
szirupos képekkel.
Untam.
Éjfélkor én is ünnepeltem.
Hogy mit?
Pontosan nem tudom.
Talán, hogy sikerült valamit túlélnem
vagy az újrakezdés naptári esélyét.
Ezen a szilveszteren nem aludtam el.
végighallgattam a himnuszt,
felálltam, pedig senki sem látott.
A tisztelet, az tisztelet.
Éjfélkor pezsgőt bontottam,
kicsit ellenállt.
Egyedül minden nehezebb.
Hajnalban mellkasi szorításra ébredtem
A magány fáj, vagy orvosi eset?
Az új esztendő időpontot ígért,
azt nem, hogy éveket
nyerhetek még a tombolán.
Ne mondd, nekem, hogy B.U.É.K.!
Csak azt kívánd, amit ígérni tudsz.
Az ünnepek mindig megviselnek.
Majd betakarnak a hétköznapok.
2018 január 1.