Úgy gondoltam, hogy egy olyan témát boncolgatok, aminek én is részese vagyok. Több tucatnyian vagyunk kik ezen irodalmi pálya csodálatos lehetőséget nyújtó világában élünk s alkotunk.. Idézve egyik Irodalmi közösség elnökét „a költök, születnek, és ezt nem lehet tanulni.” Ez egy igen érdekes tény hisz ez alapján mindenki lelkében van valami kis művészi mag elültetve mi csak idővel fejlődik ki. De előfordulhat, hogy nem mindenkinek adódik meg, hogy a szunnyadó tehetséget előcsalogathassa vagy dédelgethesse, hisz ennek számos oka lehet, Mint már említtetem nem tanulják, hanem csiszolják, ami elősegíti az elismerések útján mi akár hívatássá is válhat. .De most ismerkedjünk meg Az automata autodidakta alkotók munkásságával, amit az interneten talált cíkkek beillesztésével megpróbálok alá támasztani. Saját gondolat: Az automataírás olyan, mint a szellemjárás.. Valójában mire is gondolok? Ez egy érdekes hasonlat, gondolhatja a kedves olvasó. Valójában az agy „cerebrum” pihenő azaz minden gondolattól mentesített, nyugalmi állapotba kerül. Egy nyugodt csendes helyre vonul vissza. Itt csak az alkotó a papír és a toll van. Ők alkotják a térbeli betöltést Az alkotó kezébe fogja a tollat s gondolat nélkül kerülnek a szavak folyamatában a papira. Ez a fajta automata-módszer egy ritka készség. A leírtakat most ide beillesztem, ezzel a cikket próbálom alá támasztani amit kérem hogy senki ne próbáljon ki!!!! Remote Viewing – Hungary Mi az automatikus írás, és hogyan kell…? Mi az automatikus írás, és hogyan csinálják? Az automatikus írás a közös tudatmező információnak kinyerésére szolgáló módszer, régebben úgy is hívták, hogy a jóslás egyik ősi formája. Megváltozott tudatállapotban szavaknak, mondatoknak, szimbólumoknak papírra vetésével történik. Gyakorlása közben úgy tűnik, hogy a szavak a “semmiből” keletkeznek és kerülnek a papírra. Egyes művelői szerint ilyenkor az Idő Szellemével, vagy a Jövő Szellemével áll kapcsolatba az alany. Vannak, akik ebben a formában médiumi üzeneteket írnak le, de olyanok is, akik teljes történeteket, regényeket hoznak létre e módszer segítségével (például Chico Xavier az Otthonunk című regényt). Az automatikus írás valójában határozott rokonságot mutat a távérzékeléssel. A módszer folyamán lecsendesített, megváltozott tudatállapotban kapcsolatot alakítunk ki a közös tudatmezővel, amelyből véletlen, vagy meghatározott minta szerinti információkat nyerünk ki és írjuk le. Lássuk, hogyan működik az automatikus írás folyamata! FIGYELEM: Az automatikus írás egy lehetőség a közös tudatmezővel történő kapcsolat kialakítására. Légy figyelemmel a folyamat esetleges pszichológiai behatásaira, csakis saját felelősségedre alkalmazd! Néhány megkapott üzenet zavaró lehet. Ha tartasz ettől az egésztől, vagy félelem tölt el az alábbi sorok olvasásakor, és nem tudod kezelni ezt magadban, akkor NE PRÓBÁLD KI! PL: Itt egy másik Automatikus írás – Écriture automatice “A fogalom André Breton szürrealista művésztől származik, s a szürrealista mozgalom egyik legfontosabb alapelve volt. A freudi pszichoanalitikus módszerből szűrte le Breton azt a következtetést, hogy a művészetben a tudatalatti közvetlen, kontrollálatlan, spontán kivetítésével nagyfokú esztétikai szabadság valósítható meg. Az automatikus írás segítségével a művész mindenfajta gátlás, esztétikai és etikai konvenció nélkül tárhatja fel a psziché rejtett tartalmait. Breton és a szürrealisták a freudizmus és a marxizmus összekapcsolásával törekedtek a modern személyiség egyéni és kollektív felszabadítására; s ebben a naív heroikus elképzelésben az automatikus írás a maximális művészi szabadság megvalósításának eszközévé vált. 1945 után ez a módszer átkerült az amerikai absztrakt expresszionizmus szemléletébe, … különösen az akciófestészetben vált ismét fontos alapelvé…” Saját gondolat: Az ilyen alkotóknak pillanatok műve egy verset megírni mit környezete és még a vele közvetlenül kapcsolatban állok, sem hisznek el. Ezek az alkotok akár élesben is pillanatok alatt alkotják meg műveiket. Míg a másik tábor, mindenféle elvárásnak megfelelően alkot, használ szócikkeket, jegyzeteket, kijelölést, s más segédeszközt az alkotás meg születéséhez. Az autodidakta: maga gyűjti be tudását, mert valami oknál fogva nem vehetett részt oly oktatásban ahol csiszolhatta volna képességét. Vagy csak idő múlva fogalmazódott meg benne, hogy valójában mit hobbiként csinál, egy kis tanulással fejleszthető. Ezáltal sikeresebb élet hívatása lehet. Így öncélú tanulásba kezd, hogy még finomabban és ízletesebben csalogatóban tudja alkotását tálalni. Autodidakta (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából) Az autodidakta görög eredetű szó (szó szerint: „magát tanító”), jelentése: olyan ember, aki iskola nélkül, a saját erejéből sajátít el bizonyos ismereteket. Az autodidakta rendszerint az átlagosnál nagyobb önmotivációs és önképző (akarat)erővel bír. Autodidakta Önművelő, önmagát oktató ember; tanító nélkül, csakis saját erőből megszerzett tudású. Saját gondolat: Igen vannak olyan érdekelt fele, kiknek tetszik így is az alkotás s biztatva mást azt mondják: érdemes, menj tovább. Az alkotó egyre inkább harcmezőn érzi magát. Neki vetemedik s indul birokra egy pályázatnál, hogy megérezhesse a siker érett gyümölcsének édes izét. Azt a felemelő adrenalin szintet, mint mikor igazán először szerelmes. Testét a dicső zene lágy simítása érinti.és a meg- hatottság könnye szemében ragyogó táncot jár. Egy oly érzés ami élete során a legszebb, a legcsodálatosabb akár csak gyermeke meg születése áldása. Igen, tudom szép gondolatok, de mit leírtam és meg osztottam az olvasókkal sokat veszít értékéből mert rombolja szépségét és a mondanivalóját a sok helyesírási hiba. Mit nem figyelmetlenség és nem a kapkodás okoz. Ez egy rendkívüli kényes és kellemetlen tény. Ennek egy képzavar az oka mit szakemberek a Diszlexia családjába sorolnak hisz három csoportja van. Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia. Gondolom, e problémákat mindenki ismeri. Előbb jár a szó, mint a kéz. Mit külön kell írni egybe írja, vagy épp fordítva. Vagy elhagyja a betűket, ékezeteket ez nem tudatos dolog. Figyel, koncentrál s mégis téved. Igen sokan tanácsolják ilyenkor, hogy a Word segít, mit az alkotó szívesen használ a helyesírási hiba javítása végett és mégis ott a szarvas hiba. Mert tudják szép és jó dolog ez csak akkor van baj mikor egy szó több lehetőséget kínál fel. Így hát mint a szerencsejátékos tippelni kezd. Vagy eltalálja vagy nem. A gép már nem jelez vissza. Ekkor az elkészült művét boldogan mutatja meg és ossza meg több irodalmi csoport oldalán, hisz úgy érzi az Ő alkotása is van olyan jó és értékes, mint a befutott, sikeres elismert alkotóké. Kiknek újságokban publikálnak, könyveik jelentek meg, fellépéseken vannak túl. Akik már az elismerés dicshimnuszát nem egyszer érezték, az elismerő kézfogást érezték, csodáló irigykedő szempárok kíséretében. De megosztva egy tanult értelmes egészséges ember mindjárt kiszúrja, aztán máris repül a megjegyzés alája. Mit sok esetben csalódás kísér. Mit is értek ez alatt. Valaki kezébe oda adva átfutja, de nem olvassa. Elmondja, amit úgy gondol, hogy az alkotó hallani szeretne. Ez szuper, ez csodás, ügyi vagy és így tovább. Nem is gondolva többet árt, mind amennyit használ. Még nagyobb lelkesedést adva az alkotás szerelme felé. Összeszedve bátorságát s dacolva a keserű csalódásokon át az újságokhoz is elküldve, gondolva, hogy csak irigységből lehettek azok az észrevételek miket a megosztott versek alatt talált. Minden nap izgatottan nézi a postát az értesítőt, míg meg jön mire várt „NEM JELENÍTHETŐ MEG!!! Tele van helyes- írási hibákkal. Egy újabb csalodás, kíséretében eltelő percek. Eszébe jutva, hogy hisz minden olyan helyen hol kiadással foglalkoznak, van erre szakosított olyan munkatárs vagy inkább hívjuk „varázslónak” ki olyan makulátlan tisztasággal végzi a szakmája adta lehetőséget, az anyanyelvben és stilisztika nyújtotta szépségben. Közben újra próbálja meg- fejteni, nézi a portálokat, az alkotások tömkelegét bújva. Kisé irigykedve hogy mennyi tökéletes ember van körülötte, s Ő mint selejt csak meghúzódik közöttük. De aztán jő egy egy reménysugár és újra nekiáll alkotni mivel oda került az a várt szó, a biztató megjegyzés. “Nagyon szép alkotás köszönöm, hogy olvashattam.” Igen Ő az alkotással s nem azzal foglakozott, hogy hibás. Hisz a mondani valót az élet, a szeretet, a szerelem, és más képek tükrözték. A mondani valóját az alkotásnak. Így bízva, hogy majd a pályázaton, valami jó történik. Hisz a kudarc keserű gyümölcs izét már többször megízlelte. S csak várja a napot a percet mikor is jön vissza jelzés a pályázatról. Addig is alkot és ossza a műveket lesve a lájkokat a hozzá szólásokat. A lebecsmérlő hozzá szólás is meg érkezik. Rá keresve a nevére meg találva a könyve, a verse meg jelenésénél a bizonyos varázsló segítségével kerül napvilágra alkotása. S akkor Ő most örömet érzett hogy mást bánthatott, vagy a maga kudarcát adta át az alkotónak, mert Ő maga képtelen volt megbirkózni a saját kudarcával? Más tanításával így az alkotó ki törli a művét. Lelke, mint háborgó tenger éli a perceit. Majd eljött a várt nap az óra, a perc Pályázat eredményhirdetés. Itt áll előtte a példakép papír a kezében. S mint ünnepi csengő csilingelő hangja úgy járja át a részvevők lelkét a hangja. Mint keresztapa a keresztgyermekét a szentelt víz alá úgy tartja az eredményhirdetést. Az elhangzó műt a főszerkesztő úr kollégái és kolléganői nagy szakmai tapasztalattal, színészi tehetséggel adják át s tükrözik vissza az alkotások minden szösszenet érzelmét, egy, egy mű alkalmából. A főszerkesztő úr így is segítve az alkotókat ezen a csodaszép álom úton. Hol az alkotó a saját alkotását más személy meg személyesítésében élheti át. Érezve a mű minőségi tükröződő fáradságos munkát. Maga a mű megkívánt szellemi és lelki állapot tükröződésében élhet át. Inspirációt nyújtva a tovább jutáshoz. Az alkotás ízletes gyümölcsének szüretéhez. Ki osztva az oklevelek elismerő könyvek társaságában kémlelő arcok vajon ki lesz, ki az édes gyümölcsöt magához veheti? És már itt a felemelő angyali zene. A mámor pillanata. S egy furcsa érzés mi oly sokszor vette a lelket hatalmába. A feladás a kudarc szele. Hisz Ő ott van, de még is távol! Hirtelen végig futnak rajta a gondolatok, majd elmélkedni kezd. Miért jobb, mint az övé? Miért másabb? De elhessegeti mindet s örül, hogy ott lehetett s érezhette ez összejövetel minden csodás percét. Pedig a magyarázat egyszerű. Ők tanultak a másik “csak” autodidakta. Így ha kissé csalódottan is, de boldogan megy haza abban bízva, a következő majd talán az övé lesz. Majd, mint egy angyal reppen be az életbe ki zenei alá festéssel felszavalja CD -re a verset. Egy más arculat s más ruhába öltöztetve kerül vissza az alkotóhoz. Hallgatás közben a sok hibát úgy takarja, mint édesanya védő karja ártatlan védtelen gyermekét. Ez az alkotás csak azért született, hogy néha gondoljunk bele, hogy vannak körünkben olyanok, kik hasonló problémákkal küzdenek.Igen itt a végén elárulom e történet saját szellemi tevékenységem s átélt tapasztalatom. Igen vannak csodás, barátok kik hibáim ellenére szívesen olvassák az alkotásaimat. Nem kérek sajnálatot se könnyőradományt. Aki nem tud így elfogadni az ne tegye. Mert sokszor szánalmasnak tartom, mikor a szememben teszi a szépet arrébb meg más a véleménye. Én köszönöm megtisztelő figyelmeteket és őszinte szavaitokat észrevételeiteket.

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű…