Amikor a sötét árnyak
Elborítanak,
A napfényt hamisnak látod
A felhők alatt.
Ha a magad útját járod
Bátran tedd,
Mert az árnyékból kilépve
Az a te életed.
Rád is jut a fényből
Fordulj hát felé.
A simogató szellő hűvösétől
Miért félnél.
Reményed el ne hagyjon
Nélküle mit érnél
Az árnyakat egyszer, meglásd
Elfújja a szél!

Kozma Barnáné Dandé Valéria vagyok,  három éve írok verseket, novellákat  és meséket. Az irodalom szeretete végig kísérte életemet.…