Életedet, kaptad és
létezel,
Születtél, s egy útra
ráleltél.
Képet is kaptál
önmagadról,
Mindent láss a változó
világról.
Ez a te életed
tetteiddel,
Sok megálmodott
vágyaiddal.
Félelmed, ha néha
kitartó,
Hosszan, ne legyen
nyomasztó.
Ha messze a kitűzött
cél,
A jó gondolat, még
remél.
Átlépsz a nehézségeken
egyedül,
Csak a test érzi ha
gyengül.
Utad során, ha néha
veszítesz,
Abból, is erőt
merítesz.
Megtartod, önmagad a
hitedben,
Ami, felemel téged
életedben.

Kozma Barnáné Dandé Valéria vagyok,  három éve írok verseket, novellákat  és meséket. Az irodalom szeretete végig kísérte életemet.…