A fehér ház

Tél van, így a hó hull.
Aztán rátelepszik
házra és házakra.
Falra és tetőre.
Rátelepszik: így, és
nyomja egyre lejj a
földbe és tovább is.
Nézd meg: itt ez a ház-
Hogy fehérlik, ejha.
Már alig látszik ki.
Mert belepte hó. Sok.
Ő tehát a fehér ház.
Benne él vajon ki?
Hát a fehér háznak
a fehér lakója.
Vagy lehet, hogy sárga.
A lakó. (A ház is?)

Minden, összes ember
visszaelvonulva!
Téli házaikba.
Mind kivéve: aki
fehér ház lakója.
ő a hóba sár-kel.
Most e percben is,ni.
Mert ő havas ember.
Meglehet: hóember!
(Hólapátot adna?)
A tüzéhez enged
minden, összes embert,
ami hófehérlik.
És cserébe kérkap,
és cserébe kapkap
kolbászt, vizet, földet.
Mennek is hozzája
amik hófehérnek.
Kérdés: mik vagyunk mi?

Nyáron megszületjük
a Napállamot. De
tényleg ezt megtesszük.
Ennek érdekében
nem fogunk nyaralni!
Jó lesz mindnyájunknak.
Biztos. A Napállam.
Napsüt és melegvan.
(Vagy lehetne más is?)
Megfénylünk, megizzunk.
Megfényjük, megizzuk
ezt és ezt és ezt is
Sőt. Akár már mostan!
mert miért ne mostan?!
“Légyen a Napállam!”
Újra tél pedig lesz.
Ám mi akkor már
fenn vagyunk az űrben.
Az fekete mint a
piszkos hógolyó, de
ez semmit se számít.
A fehér ház hogy van?
Rozsdaszürke vagy ha
nem, hát korhadtbarna.
Nézd meg, fogd meg, húzd meg…

 

Cselényi Péter az Irodalmi Rádió szerzője. A(z írói) nevem Cselényi Péter. 1981-ben születtem Pécsett. A gyerekkori próbálkozásoktól eltekintve…