„A megvámolt király”
Szerző: Kozma Barnáné

Egy ismeretlen históriás, lantjával megállt egy város piacterén és megénekelte Mátyás király egyik kalandját. Mert ami megtörtént Pércsen az igazságos királlyal, az nem mindennapi! Itt az a hír járta, hogy még a királyt is megvámolták!

„Jaj, micsoda szégyen, de Pércsen megesett,
Hogy még a Mátyás király is vámot fizetett,
Terjedt azonnal a híre, terjedt szájról-szájra,
A város lakóinak nagy-nagy felháborodására.

Itt vezetett át az országunk, kereskedő útja,
Kofák vámoltattak, áruikkal megrakodva,
Boldogan szedte duplán az adót a vámos,
Fürgén dolgozott, nem volt ő lusta és álmos.

Sok tallért beszedett duplán, loholt is ő estig,
A vámoltatás végén, számolgatta is napestig,
A királyhoz eljutott már a vámos rossz híre,
Mátyás elindult Pércsre, mint az igazság híve.

Kereskedőnek öltözött gyorsan Mátyás király,
Két gebével, rossz szekérrel és egy zsák sóval,
Beállt ő vámoltatni a sorba, e kevés kis áruval,
Fizetett duplán vámot, nem ismerte fel a vámos.

Gondolkozott milyen sok arany tallért fizetett,
Mennyit kellett volna, ha szekerét megpakolja,
Most nem szólt, csak folytatta bosszúsan útját,
Az első város kis piacán, el is adta a zsák sóját.

Vett két paripát felkantározva, s egy szekeret,
A két gebét szekerestől odaadta egy embernek,
Pércs felé haladva a szél, a homokot hordta,
Megrakott hát vele egy zsákot és felpakolta.

Újra ment a vámhoz mutatta a homokzsákot,
A vámos a fejét vakarta, nem jutott Ő szóhoz,
Töprengett – Mit tegyen? Ilyen nem volt itt még,
Sok a homok nálunk, vigye! Ez semmit sem ér!

Mátyás mosolygott– Itt most csőbe húztalak!
Most figyeljen!- mondta Mátyás csendesen,
Meg füleljen, mert amit most lát a szemével,
Azt jó darabig nem igen felejti majd el!

Levette rossz ruháját, alatta volt királyi viselete,
Csillogó arany nyaklánca, zöld bársony mellénye,
Elsápadt a vámos tántorogva és ott térdre rogyott,
Fel nem ismertem, a királytól is vámot szedtem!

Mátyás szólt – Vámot a sóért duplán számoltad,
Mindenki sokat fizetett, hogy neked maradjon!
Nem láttad? A két paripám és szekerem is áru,
Most vettem és te vámolás nélkül beengedted.

Királyunk serege megérkezett parancsot teljesítve,
Vitték a bűnös vámost, jó helye lesz a tömlöcbe,
Igazságot szolgáltatott a királyunk, mint mindig,
Hírnevén nem esett csorba, ő az igazság bajnoka!”

Az előjárók, gondoltak egy nagyot! Kihirdették, hogy holnaptól kulcsra zárják a városkaput!
Azt gondolták, hogyha bezárják,a hír ottmarad, s nem terjed tovább!
Igen ám, de hogyan lesz tovább?! Se ki, se be, senki nem jöhet? A kereskedés megáll!
Majd elmondhatjuk, hogy erre még a madár se jár? Csak kinyitották városuk kapuját.

Ha Pércs felé vinne az utatok, ott már nem láttok városkaput!
Eltüntették, valahol egy mély gödörbe, homokkal betemették!
De felkutathatjátok a rejtekhelyét!

Kozma Barnáné Dandé Valéria vagyok,  három éve írok verseket, novellákat  és meséket. Az irodalom szeretete végig kísérte életemet.…