Felhők felett

Felhők felett ott van, a
tavasz,
Nem is a tavasz, a tél a
ravasz.
Nem engedi megtörni
hatalmát,
Nyújtaná a természet,
téli álmát.
Nem sokára sírni fognak
a jégcsapok,
Majd akkor szégyenébe
elkullog.
Ellopja a szép tavasztól a
hónapot,
Ezért senkitől sem kap
jó pontot.
Kitart, mert nagyon szeret
uralkodni,
A szelíd tavaszt belépésre
várakoztatni.
Gőgös, komor évszak ez a
tél,
Majd elveszi kedved az első
tavaszi szél!

Kozma Barnáné Dandé Valéria vagyok,  három éve írok verseket, novellákat  és meséket. Az irodalom szeretete végig kísérte életemet.…