– Galambok –

Lapos, ferde háztetőkre
mit szórhatott a magas Ég?
Apró sötét foltocskákkal
tarkított ott minden cserép!

Gubancos, drága gyöngyfüzér,
vagy mazsola, drazsé lehet?
Angyalkéz rakott tán’ oda
ennyi kerek, szürke követ?

Most hirtelen szárnyra kelnek, s
felröppenek mind az égbe:
nagy vargabetűt szántanak
az égszínkék ürességbe.

Hullámokban megmozgatják,
átrajzolják a teret, és
csapatokban kanyarogva
űzik, kergetik a telet.

Visszatérnek valahányan,
fent gubbasztanak csendesen:
nyakuk, szárnyuk mind behúzva
üldögélnek egy cserepen.

Szekeres Nóra
2018. február

Szekeres Nóra az Irodalmi Rádió szerzője. „Ki szeretni, és lelkesedni képes, az csalódik, ám akkor is megy, minden…