hol egykor lépted koppant egymagam vagyok
kezemben most nincsenek színes virágok
gondolatom az mi körülötted forog
nem vagy már itt a szívem hangosan dobog

látom kicsi termeted, hogy sietsz elénk
két karod ahogy kitárod mindig felénk
mosolyt az arcodon mely olyan nyugtató
hogy nem vagy ez számomra fel nem fogható

elmentél hirtelen élhettél volna még
gyilkos kór nem kímélt az élet véget ért
maradtunk mint két árva lányod és fiad
anyácskám az idő rajtunk is halad

a virág mit hálaként sírodra teszek
nem teszi semmissé az elmúlt perceket
melyben olykor elhangzott néhány bántó szó
mit nem mondtunk ki akkor nem pótolható

csend van csak nézem a szülői házat
más lakik itt már és más a gondolat
temető az irány és néhány szál virág
köszönteni az elhunyt hiányzó anyát

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem…