Posted by
Posted in

Gyermeknap másik oldala

aprócska élet a sors kegyetlen tépi cibálja eresztékeit kicsike fiú nem ő az egyetlen a sors belemélyeszti körmeit lázad a sorsa ellen még vágyva az elismerést és szeretetet de mit nyújt az élet ha egy árva a lét mezején álmokat kerget mert minden gyermek a jövő záloga ha máskor nem talán gyermeknapon érezze valaki vár […]

Posted by
Posted in

Ha véget ér a pünkösdi ünnep

szentlélek szállta hozsanna néked csend borul a csendre vár a vigasz virágvasárnap létedet érzed de megnyugvást sem hoz már az igaz ott állsz a parton a hit-folyó száguld kántált imákban bújik a remény az apróért mért léted sem drágult a valóság néha nagyon kemény a megváltás vajon elér-e hozzád vagy menny és pokol csak játszik […]

Posted by
Posted in

Életkép

Edit Szabó : Életkép Kopár a táj, szikkadt határ, száradó csonkok kérnek esőt, felhő borong,folyhatna már, esőcseppért kiált a táj. Mezőn,réten pipacs virít, száraz tájból messzire néz, pihenő szép sudár leány arcán a pirosló fénye. Elindult ő,fáradt lépte megpihent virág tengerében, fehér ruhájára rávetül piros pipacs múlt emlékébe. Elmúlt a rég, a gyermekség, felnőttként tör […]

Posted by
Posted in

Természet-ember

Természeti kép, jelenség, esemény-ebből eljutni valamely emberi tetthez. Ilyen típusú haikuk: Vihar van! Zuhog a villám. Kigyullad a fa, a ház, készít a bárki. A mi táplálékunk Amikor esik, óceán szül sok folyót, megisszuk mindet. Fú a szél! Zizzent a levél, surrant a macska, egér. Mi állunk-megyünk. Egy villámról   Benyúl a fába, amint alatta […]

Posted by
Posted in

Darázscsípés

A darazsakról, TANQ –ban értekezett a szerzőpáros… Mint nyáron, akkor is, Ház és kutyapásztor voltam. Az én nyaralásom! Társas, redősszárnyú darázs… Hártyásszárnyúak sem varázs… * Dolgom bevégezve, Már is indulni készültem. Vettem kerékpárom. Többféle: fali darazsak, És élősködő darazsak. * A szememhez kaptam. Szemüveg mögött, mi lehet? Egy darázs! Szúrt is már! Látjuk sokat, kecskedarázs, […]