Talán furcsa, hogy egy verssel kezdem, mert nagyon ritkán foglalkozom lírával. Ezt a szösszenetet feleségem édesanyjának halálakor írtam. Akkor már éveken át küzdöttünk az életéért. Hasztalanul. A kisebbik lányom az utolsó előtti nap rajzolt neki, arról, hogy hogyan fog az ölében mesét nézni, miután a Mama hazajött a kórházból. A rajzzal együtt hamvasztottuk el. A […]
Titokról filozofált a szerzőpáros… Titkok tudójának lenni nagyon felemelő Titkot kifecsegni… biz’ lélek felszeletelő. Titkok tudójának lenni, becsületbeli ügy, Titkokat elmondani, szinte nem is emberügy. Más titkát őrizni Megtisztelő s felelősség. Bizalom kérdése. * Meggondolatlanul csak kifecseg, aki tücsköt-bogarat összehord, Benne bízni olyan, mint zongorán leütni… mi nagyon hamis akkord. Más titkát ki ne mond! […]
Az életküzdelemben… Az élet úgy forog, mintha CD volna, Rohan, mintha gyorsan-sebesvonat volna… Időkísérő mintha késésben volna… Elől baktata a tudat… ha, éppen most rendelkezésre áll, Utána rohan a becsület és a lelkiismeret sem áll. Az életemet jó szívvel szenteltem annak, hogy csak jó legyek, Mert csak a tökéletesben hiszek, hogy végül kegyelmet nyerjek, Pedig […]
Gyűlölöm a hazugságot Mi is a hazugság? Talán a realitások, az embernek az életről alkotott valóságképének a cáfolata, letagadása, megtagadása, vagy egyszerűen elutasítása. Hazudni csak tudatosan, szándékosan lehet. Véletlen hazugság, mint ilyen, nem létezik, azt a mindennapokban tévedésnek nevezzük. „Tévedni emberi dolog” – szoktuk mondani, azonban hazudni már nem is annyira emberi, mint inkább […]
Mikor én egyszer horgászni mentem, nem bíztam ám a tétova véletlenben. Szomszédom gyorstalpalón oktatott ki, annyit tudtam, kell hozzá nejlondzseki. Röpködtek a szakszavak erről-arról, szákról, orsóról, botzsákról és úszóról. Gondoltam elméleti tudásból ennyi elég, lássuk most már az én horgász szerencsém. Horgászbotomat bedobtam a végtelenbe, csöndesen ültem le a horgász székembe. Untam már nagyon a […]
Macskák és holdak Ma telihold van! – újságolnám ujjongva az erkélyemen ülve telefonon valakinek, aki fontos nekem, de csak a macska az, aki kijön hozzám a szobából, és megszagolja a koktélospohárban illatozó száraz Martinit és a benne ázó citromkarikát. Akár az oliva is megfelelő lenne bele, de most egyszerűen a citrus illatára vágytam. Felnézek […]
A páva Tipeg-topog, járkál fel s alá peckesen a páva, mint valami dáma, faroktolla kiterítve, mint a legyező, lépeget egymagában. Zöldarany, füstszín, mélykék, lila, sárga, színkavalkád a tollában, viseli büszkén fajtajegyeit, tündöklik a fénysugárban. Megszólal a fejed felett, hangja, mint a fácán vagy a fajdkakas, körülnézel, s nem is hinnéd, hogy néha-néha […]
Farkasok Hé, farkasok! Haraptok-e még, maradt-e fogatok? Elég húst téptetek a koncból, tele a gyomrotok? Tépőfogunk elég éles, a gyomrunk korog, megint éhes. Van még a nyájban elég jerke, mit ki lehet ragadni, ha az őrző gyenge. Újra megjött az étvágyatok? Maradt még elég hús az áldozaton, vagy csak a csonton és […]
Mindennapi kenyerünk Van búzából dagasztott, van rozs és rozsos, burgonyás, mint a lángos, és van magvas ….hmmm……ezerféle finomság. Ha betérsz egy pékségbe, rögtön megcsap a frissen sült kenyér és pékáru illata… Nincs mással összehasonlítható illat. Meglátod a ropogósra sült héját, vagy ahogyan néhol mondják „haját”, és rögtön arra vágysz, hogy letörd a forró serclit és […]
Kutyák Éhesek vagytok? Vadul csaholtok? Nincs itthon a gazda, korog a gyomrotok? Szátok szélén a nyál majd kicsordul, nyakatokon a nyakörv szaggatva szorít, mikor a kapu csikordul. Hol van a régi, szabad énetek, mikor a hegyet s az erdőt járta szabad népetek? Elég volt a pocok is, s néha a rablott tyúk, s […]
