Ne háboruzz.

Az irigység mételye vitte Kaint a gyilkosságba
S szellemisége kiáramlott az egész világba
Az irigységnek a hatalomvágy az első szülöttje
Hogy a másiknak ő lehessen a legyőzője
Az önzés, a birtoklás vágya csak olaj a tűzre
A világot beborító fegyverarzenál ezt fűszerezte
Az egymást követő századok megszülték a gyűlöletet
A hazugságot, a rágalmat,s a vele járó félelmet
Izmusokká terebélyesedtek,kik fanatizálták a népet
Vagy pártok uniformisába felöltöztették őket
Demokráciáról papolnak, holott háborúra buzditanak
Tervezett törvényeikkel mindent összeturmixolnak
A lelket a test ördögévé készülnek silányitani
Az ösztönélet törvényeit készülnek az oltárra emelni
A háborukkal tudatunk fejlődését zsákba gyömöszölni

Boldogok, akik békét teremtenek
Mert Ők Isten fiainak neveztetnek
S bár hősök vérével áztatott
Földből nőttek ki esélyeink
Kik csak az erőszak ellen harcoltak
S hogy ne legyenek véres fegyvereink
Szinte mindenütt hallhatjuk keserű sóhajunk
Ó ti fegyverek váljatok rózsatengerré
S megannyi gyilkot ontó ravasz
Tövis legyen csupán,
Hogy kéz érintése
Fájdalmas emlék legyen, s figyelmeztetése:
Hogy kezeddel csak enni adj eztán.

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…