A Fent

 

 

 

 

Van égbolt. Igen.

Az ég. Ülni fel.

Születvén oda?

Repülvén oda?

De sétálva is,

vagy épp ugrani.

Mi ott fenn legyen?

Eső-, hó-, s jeget

leszór-önteni?

A villámot is?

A mennydörgeni?

Kifelhős’teni?

Madárfogni be…,

repülgépet is…

De majd jönni le?

De majd szállni le?

Emitt, fenn, örök.

Tekintgetni le

a földélnire

De felfel, fel is!

Tovább hogy hova.

A Holdból Napot

kikészíteni,

kötéltartani,

melyen lóg Gonosz.

Toronyt húzni fel,

de túl égen is!

Le is küldeni

világgyógyszereket.

Amonnan bizony.

Nekünk inteni,

kicsábítani

a föld szélire.

S zuhanjunk mi fel.

Az ég… Ő helye?

A kozmoszba is…

Ki- s felnézeget.

No, még, jöjjetek.

No, még, menjetek.