Fekete kavicsok
fekete kavicsok kényesek
a lemenő nap tüzében
lecsiszolta őket a végtelen víz
a homok és az idők rejtjele
tűzhányók maradványa
fényes egyveleg
gyémánt szerű képzelet
csiszolódunk mi is
emberi példányok
simulunk, szétválunk
lapulunk és mélázunk
tüskéinket koptatja
a mindennapi kegyelem…
Lédikó
2018.
10
visits
0
comments