Őszi gondolatok a Balaton partján.

A Tagóre sétány leveleit fújja a szél szemembe
Szivbetegek,idősek, fiatalok sétálnak elkeveredve
Huszonöt év az hosszú idő
Mikor szemem elé tárult a tihanyi kikötő
Látványát nem zavarta a számos vitorlás
Ami mindig felkavart az egyre hevesebb hullámzás
Szinte főszereplővé váltak a vízen ringó kacsák
Ám a távolban leszálló köd zavarta a kilátást
Ilyenkor úgy tűnt, mintha tengerparton lennék
Csak nem vált láthatóvá a parti vizfenék.
Hej idő: cudarul elbántál velem
Elszállt belőlem az ifjonti gerjedelem
A még nyitva tartó Figula borozó
Mivel ma már nékem csupán egy decije iható
Lehúzza a redőnyt,mivel bevétele apadó
S a pinében van még elvégeznie való
Bezzeg a hatlépcsős dagad a vendégtől
Fogy a velős-piritós ,s piroslik a lőrétől
Ám körülötte a panziók konganak az ürességtől
Füred a városból csendes faluvá változik
Fennt a centrumban a piac is ásitozik
Igy a megkésett nyaraló friss gyümölcsről álmodik
A piros templom harangja a leghűségesebb
Negyedóránként jelzi a verdiktet
Szemben a Rendelőintézet zsúfolva emberrel
A néptelen helységből honnan támadtak fel?
Az idényben éjt nappallá téve dolgoztak a parton
Hogy elfáradt testük regenerálódni tudjon
Felkészülnek győgyszerekkel is egy hosszú utazásra
Hogy csupán egy hétre lábukat tengerviz mossa
Hosszú évek óta a Balatont csak látták
Egész nyáron az ősz beköszöntét várták
Összes bevételük ősszel a tengeri útra áldozzák
Igy ők sem a nyár, sem az ősz szépségét nem látják
Mire megvénülnek nem marad emlékük
Volt-e a füredi tartózkodásnak egyáltalán értelmük
Nem fognak álmodni a tihanyi látképről
Az őszi parti csendről, a fák énekéről
Nem látják meg benne a természet szépségét
A z élet értelmét a teremtő elrendelését.

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…