Posted by
Posted in

Őszi lebegés

Lebeg az ősz a tó felett, mint tükörben, meglátja magát, szégyenlősen bújik a fák, a ház mögé- nem rég még zöld ruhában pompázott most vörösre festett, uszályos öreg hölgy néz vissza rá- a tó vizében elpirulva… Lédikó 2018.10.19.

Posted by
Posted in

Két szó

Két szó     Legyél jó. Legyek jó. Legyünk jók. Kimondalak, felírlak én! Ha hevít gyehenna tüze. Ha égi glória fűz be. Ha csattog arcomon tenyér, ha elfogy nekem a kenyér. Kezet ha nyújt élő meg holt, ha halom élelem megfojt. Fejemhez ha szorul puska, fejembe ha szorul puska és megint és most is, újra. […]

Posted by
Posted in

Apevák 1

Apevák 1 1. A legjobb barátom azt hiszem, hogy… én magam legyek! 2. Nap -és Hold- barátja minden egyes: Föld, Mars, Jupiter. 3. Én téged ezennel barátommá kinevezzelek? 4. Én téged ezúton barátommá megparancsollak! 5. Én és te. Összeköt engem, téged, bennünket a mi. 6. Egy. kettő, tizennyolc és így tovább. És megint az egy. […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Sittre velük!

Rózsa Iván: Sittre velük! Az egykori irodista inkább mosogat: Sokkal többet kereshet ezzel… Háromszázezres bruttó átlagbért hazudnak: Statisztikusok, mi a helyzet a lelkiismerettel? Szinte mindenki utálja már őket: Vagy csak kettészakadt az ország? Intézeteket megrendelésre lefizetnek: Közvélemény-kutatók, hogy is van a szakmaiság? A politikusok nevére már csak köpnek: Be is rezeltek a nagyfiúk, az ebadták! […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Fordított kasztrendszer

Rózsa Iván: Fordított kasztrendszer A „jó” emberek valójában nem jók: Sokkal inkább pokolra valók! Fent vannak most az átoksori sudrák: Míg az emberek meg nem unják… Budakalász, 2018. október 18.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A nagy utazás

Rózsa Iván: A nagy utazás Indulás és érkezés között az utazás… Kik utaznak, többnyire révbe is érnek… Születés és halál között a nagy lavírozás… Sokan csak vegetálnak, s azt hiszik: élnek… Halál után az igazi, nagy utazás… Az örök célt elérik, kik hisznek Benne… Az öröklét már nem gyermekded ábrándozás… Úgy érzed, mintha minden élet […]

Posted by
Posted in

Megy az olló vándorútra

Megy az olló vándorútra A politika csak társasjáték Hol hamis lapokat osztanak Hol pénz vándorol zsebből zsebbe Hogy a hatalommal essél szerelembe Ha kevesebb jut a zsebedbe Rágalmat szórsz majd mérgedbe A hamis hírérték itt nemesit A bulvár-sajtóban majd népszerüsít Az igazság nem ellenszere A cáfolat már nem fegyvere Ha puszta szemlélő maradsz A gyomirtó […]

Posted by
Posted in

A szélütötte

A szélütötte! A gólem megpakolva dollármilliókkal kihányta Egyre sürgetőbben a patronálásáért háláját várja Összefogást sürget a múlt s a jelen ördögével Csak ne lézengjen ide-oda pusztán üres kézzel Ámítja a népet kommunista népmesékkel Kicsordul a kosár a töméntelen igéretekkel Őskövületek gyermekeit mind begyüjtötte Az amnéziás ember igéreteit gyorsan bevette Miniszterelnök jelöltként, hogy mire jutotta Orbán […]

Posted by
Posted in

Nem voltam én csak hajtó…

Másnak főttek a vad pörköltök… Nem voltam én, mindig csak hátsó sori hajtó… Így aztán nálam, üres maradt a szakajtó. Ott a vadászok mindig csak nagyvadra lőttek, Vad pörköltök az üstben mindig nekik főttek. Nem voltam kapzsi, Sem rámenős sohasem. Mindig sorvégén álltam…. Távol állt tőlem: Mohóság, haszonlesés. Bankszámlám üres maradt… * Vadásznak ropog a […]